6-7 m magasra tudok ugrani
Várjunk! Hallok valamit! Egy ház! Jó sokan vannak. Jobb ha megnézem, hogy mi van ott. Azóta, hogy megöltem a szobatársamat Tinát, azóta nem műveltem semmi nagyon durvát. Ez ma reggel volt de akkor is. :)
Végre! Jól néz ki ez a "házikó". Felugrotam a tetőre és hallgattam ami bent folyik.
-BEN! Jeff! Ne dobáljátok a veséket! Nem szép dolog más vacsorájával játszani!
-Mer a gyikolászás és a vese evés normális?
-Nem....De ez Eyeless Jack vacsorája! Ő is akar enni!
-Slendy van még elég belőle!
-NE HÍVJ SLENDYNEK!
-Jó nyugi!-na most éreztem azt, hogy én ide tartozom. Lemásztam a háztetőről és bekopogtam az ajtón.
-Ha ez egy normális ember lesz....Megeszem a veséjét!
-BEN te nem is eszel vesét!
-Akkor csak dobálózok vele!
-Azt már nem!-mondta Slenderman. Kinyitotta az ajtót.
-Helló Ann vagyok!-először végigmértek, majd amikor észrevették, hogy az egyik szemem kék a másik barna és vér folyik belőle ez volt a reakció:
-Kerülj beljebb!-mindenki leült az asztalhoz.
-Várjunk egy percet! Nem te vagy az a csaj az újságból aki meggyilkolta a szobatársát?-mondta egy teljesen normálisan kinéző lány.
![]() |
| A tetőtéri szobám |
-Máris szimpi!-mondta Jeff.
-Ezaz!-mondtam.
-Szeretnél itt lakni?-mondta Slenderman.
-Annyira örülnék!
-Szüleid?
-Meghalltak.
-Üdv a clubban!
-Jeff! Nem tudod végre befogni a pofád?!
-De igen Slendy!...ajjaj..-imádom a társaságot.
-Na kit akarsz szobatársadnak?-kérdezte Slenderman.
-Én aztán nem!-mondta Jane. (a normálisan kinéző csaj)-És amúgyis nekem van szobatársam. Sally.
-Nekem Jeff!-azzal BEN átkarolta Jeff-et. -Slenerman mindig egyedül alszik. A kis vese evőnk Laughing Jackel. Masky Hoodieval. Úgyhogy te egyedül!
-Jó nekem az is megfelel...
-Biztos?-mondta Slenderman. Én csak bólintottam.
Az ágyamban feküdtem és nem bírtam elaludni. Tudtam, hogy mindenki a szobatársával szórakozik és csak én vagyok egyedül mint mindig. Hirtelen nyilt az ajtó, én rögtön felpattantam és kezembe vettem a késemet.
-Nyugi én vagyok!-modta Jeff.
-Ja, szia!-én leültem az ágyamra. Ő leült mellém.
-Tudom, hogy nehéz megszokni minket..
-Dehogy, szó sincs róla. Csak...
-Egyedül vagy egyszobában...szar érzés ugye?-hirtelen odajött hozzánk Smile dog, felmászott az ágyra és elkezdett nyalogatni.-Szeret téged!-én mosolyogtam.
-Nem várnak téged?
-De! Go to sleep!
-A jó anyád!-Jeff elkezdett futni én meg utána. Majd Jane kihajolt a szobából.
-Sally nem tud aludni tőletek!-majd becsapta az ajtót.
-Az fáj neki ha jól érzem magam.-majd elkeztünk nevetni. Aztán egész éjszaka kopogtatósat játszottunk. Bekopogtunk egy szobába majd visszarohantunk az enyémbe.

Heló most kezdtem el olvasni ezt a blogot és nagyon tetszik.
VálaszTörlésKettős érzések fogtak el. Nekem ez a tempó kiccccccsit gyors, de imádom ablogot :)
VálaszTörlés