-Heló!-mondtam fáradtan.
-Jó reggelt csipkerózsika!
-Ki akarsz jönni az udvarra?
-Aha!- reggel harmatos a fű, le tudunk ülni a padra.-sötét volt a lakásban. Épp ezért amikor kimentünk az udvarra, láttam, hogy BEN pupillája összeszűkül. Ő is azt nézte ahogy az enyém szűkült össze. Majd egy ideig bámultuk egymást a padon ülve. Majd BEN hirtelen megszólalt.
-A világért nem cseréltem volna le a szemeidet. (a másik énemre gondolt)-szerencsétlennek éreztem magam. Mert meghatódtam és a könnyem belefolyt a sebembe ami a szememnél van. Csípett. Elkaptam a fejem. BEN elmosolyodott. Majd megölelt. Én bőgtem tovább. Ő megkérdezte:
-Miért sírsz?
-Nagyon sok ideje nem kaptam ennyi szeretetet senkitől. Köszönöm.
-Eröltetném ha nem lennék veled kedves.
-Most akkor ki a pasid BEN vagy Jeff?-kérdezte L.Jack.
-Fogd be!-mondta BEN.
-De komolyan kérdeztem!-mondta megint L.J.
-Te...-nem engedtem BENnek, hogy válaszoljon. Tudtam, hogy veszekedés, verekedés lesz belőle.
-BEN...a pasim.-BEN kérdően nézett rám és dühösen. L.Jack rohant be a házba. -Bocsánat...nem akartam, hogy verekedjetek..
-Megelőztél...
-?
-Most akartam megkérdezni, hogy akarsz-e velem járni.
-Komolyan?
-Neeeem, hazudok!-mondta szarkaztikusan. Majd utána megpuszilt. Nem sokáig lehettünk kettesben mert szinte mindenki kirohant a kertbe.
-Komolyan jártok?
-Na ne!
-Ez, hogy lehet?-igen elég sokan kérdezgettek. Rá néztem BENre tudtam, hogy ugyanarra gondolunk. Jó szerepjátékos vagyok.
-Miért vagytok ilyenek?! Miért ilyen nagy szám ez? Amúgyis nem kapok levegőt tőletek olyan közel álltok hozzám!-ez a mondat nevetséges volt. Elkeztem röhögni. Úgyhogy a tervünk nem sűlt el jól. Mindenki őrültnek nézett.
-Egyik percben kiabálsz a másikban pedig röhögsz. No comment. Menstruálsz?-kérdezte Masky. Én elkeztem kergetni. A többiek megunták a bámulást és bementek a házba. BEN pedig ült és röhögött. Amikor befejeztem a kergetést, akkor kifulladva visszaültem mellé, és én is röhögtem.
-Nincs kedved eljönni velem valahova?
-De. Hova?
-Nem mindegy? Első számú szabály: Soha nem érezheted magad rosszul a jó öreg (15 éves) BENnel!
-Jó!-majd elmosolyodtam. Mikor odaértünk a "helyre" rájöttem mire készül. Videojátékokat akar lopni.-Na ne!
-Miért? Van jobb ötleted?
-Nem.-bementünk az álruházba. Kapucnit húztunk a fejünkre. Telepakoltuk a zsákokat, videojátékokkal, majd mentünk volna ki az ajtón.
-Bocsánat fizetni kéne!-mondta a pénztáros. BEN mégmindig hátrafordulva letette a zsákokat, odament a pénztároshoz és ezt mondta:
-Tudod mit? Most megfizetsz! Jaj de humoros vagyok!-majd leütötte és belédöfte a kést.
-Ez profi volt!-mondtam neki.
-Oh tudom!-majd elkeztünk rohanni. Éppen hazafelé tartottunk amikor BEN azt mondta:
-Te haza akarsz már menni?
-Hááát....
-Nem? Tudtam! Akkor mutatok valamit!
-Oké..-elvezetett engem egy gyönyörű rétre tele virágokkal.
-Ez nem illik hozzád.-mondtam.
-Nnnem?..akkor máshova is mehetünk.
-Attól, hogy járunk nem kell megváltoznod!
-Ja jó tudni. Még nem jártam senkivel.-de cuki. Ez nagyon aranyos volt tőle. Visszamentünk a házba és közben egymás kezét fogtuk. Majd odaértünk a ház ajataja elé. Nyitottam volna ki az ajtót, de BEN megfogta a kezem és megcsókolt.
-Nem akartam bent megtenni.-nem akartam elpirulni de sajnos elpirultam. BEN bement a házba én egy pillanatra kint maradtam és elgondolkoztam.
-Na hol voltatok?-kérdezte BENtől E.Jack.
-Ó szünj már meg!-utána bejöttem az ajtón és odamentem hozzájuk.
-Létszi hadd beszéljek BEN barátommal nélküled.
-Jó.-és elmentem. Nem értettem, hogy mit titkol előttem Jack.
-Szóval BEN! Hol van a régi BEN? Mi történt veled? Azóta, hogy bele vagy habarodva folyamatosan ideges vagy, kiabálsz és nem törődsz velünk!-Igaza van!-kapcsolódott bele a beszélgtésbe Jeff.
-Soha nem foglak titeket "elhagyni" igérem! Még mindig ugyanannyira szeretlek titeket. Tudjátok azért voltam ideges mert még sosem jártam senkivel.-majd megölelte őket.
-Te kis huncut!-mondta Jeff röhögve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése